Kedves Olvasó!
A Civil Kurázsi fontos mérföldkőhöz érkezett. 2026. május 9-én lezárult a magyar közélet egyik hosszú és nyomasztó korszaka: véget ért az Orbán-rendszer kormányzati uralma.
Ez a fordulat számunkra nem egyszerűen politikai hír, hanem személyes és civil történetünk egyik beteljesült célja is. Amikor 2024 őszén nekivágtunk ennek a munkának, nem volt mögöttünk szervezet, apparátus, pénz vagy intézményi háttér. Csak két dolog volt: felháborodás és kötelességérzet.
Kezdetektől azt akartuk, hogy a rendelkezésünkre álló civil eszközökkel segítsük egy hazugságokra, közpénzlenyúlásra és hatalmi cinizmusra épülő rendszer leváltását. Nem voltunk biztosak abban, hogy amit teszünk, sokat számít majd. De abban biztosak voltunk, hogy a hallgatás már nem elfogadható.
Most ezért nem győzelmi jelentést írunk, hanem számvetést. Röviden elmondjuk, hogyan jutottunk el a postaládákba vitt lapoktól a Civil Kurázsi saját újságáig és weboldaláig; a kezdeti botladozástól egy kicsi, de makacs szellemi műhelyig.
A kezdet: két nyugdíjas aktivista
Valamikor 2024 szeptemberében kezdődött kisded mozgalmunk a változásért. Két nyugdíjas „aktivista” fogott össze – Tünde és Ernő –, és kereste azt a módszert, amellyel elérheti a célját: tenni valamit a változásért.
Az útkeresés nem volt mentes hibáktól és botlásoktól. Visszatekintve ez teljesen normális egy civil szerveződés életében. Persze akkor ez még nem volt nyilvánvaló. Akkor még azt sem tudtuk pontosan, hogy mi civilek vagyunk. Vicces. Egy cél lebegett a szemünk előtt: tenni kell valamit.
Kicsit nehezítette az együttműködést, hogy két különböző helyszínen folyt a munka: Baján és Pécsett. De mi nem ismertünk akadályt. Hja, fiatalok voltunk! Átlagéletkorunk 67,5 év volt.
NyomtassTeIs: az első iránytű
Iránytűnk és segítőnk abban az időben a NyomtassTeIs tartalmi támogatása volt. Imádtuk. Nem a KESMA hazugságait visszhangozta. Nem volt benne hazugság. Ritka erényű újság volt abban az időben: egyetlen A/4-es lapon négy A/5-ös oldal. Kicsi volt, de erős, mint a bors.
Az igazságot válogatta ki és terjesztette. Adott nyomtatható formát, de nyomtatni nekünk kellett.
Kezdetben printshopokban nyomtattattuk ki a lapokat, pénzért. Nem volt túl olcsó, ezért korlátozott példányszámban – heti 50-50 lappal – indultunk. A példányokat postaládákba vittük: Baján a Dózsa György úton, Pécsett pedig a Szőlő utca környékén.
Már tettünk valamit, de kevésnek éreztük. Nem tekintettük jelentős beavatkozásnak a jövő formálása érdekében. Kicsi volt a példányszám, és hiányoztunk belőle mi magunk.
A célterület és a kapacitás bővülése
Azután akadt egy fiatal segítőnk, aki rendelkezett nyomtatóval és rengeteg szabadidővel. Ez a két dolog indított meg minket a „tömegtermelés” felé. No és jelentősen csökkent az átlagéletkor is.
A nyomtatási kapacitás miatt a célterület is megváltozott: Baja és környéke lett, egész pontosan a 06. OEVK 31 települése. Úgy éreztük, a választást a kistelepülések meggyőzésével lehet megnyerni. Ebben egy ismert politológus elemzése is megerősített minket.
Ekkor újra kellett terveznünk a működési folyamatokat. És elkezdtünk egy picit „mi” lenni. Ezek voltak civil mozgalmunk első, botladozó lépései. A kapacitás kéthetente, majd hetente már 500 NyomtassTeIs-lapot jelentett. A stratégiai megbeszélések nyomán pedig útjára indítottuk a „beszélő képek” korszakát.
A beszélő képek korszaka
Hogy mi is volt ez? Meggyőződésünk szerint kellett a szöveges információ az igazságról, de egy kép, rajta rövid üzenettel, sokszor gyorsabban és pontosabban talált célba.
Igen ám, de hová tegyük ezt? Első időben jónak látszott beilleszteni a NyomtassTeIs újságba. Csakhogy ezzel felülírtuk az újság egynegyedét. Néha jobb lett tőle, néha talán rosszabb. Az biztos, hogy a „rossz” hírünket egy ilyen akció hozta meg. De lett hírünk. A képek ilyesmik voltak:
Később, a NyomtassTeIs főszerkesztőjével folytatott beszélgetés után ezzel a hibás gyakorlattal felhagytunk. Valamikor 2024 október–novemberében megtaláltuk végre a saját hangunkat. Ez lett „A mi szavunk” szórólap: egyetlen A/5-ös lap, amelyen már saját kútfőből megfogalmazott szöveges és képi üzenetek jelentek meg. Ezt a szórólapot tettük azután a NyomtassTeIs, a NyomtassTeIs–Tisza és a Sziget Hang általunk nyomtatott lapszámaiba.
Civil Kurázsi: szamizdatból szellemi műhely
Ez a működés tartott 2025 végéig. Akkor elhatároztuk, hogy saját szamizdat újságot indítunk Civil Kurázsi néven.
Na jó, de ki fogja a cikkeket írni? Mi. Hát így kezdődött.
Az első nagy cél eléréséig 18 szám jelent meg. Két különböző hangot választottunk. Resti Kornél lett az elemző hangunk, Baltazár György pedig a lírai oldalunk. Persze Ernő írt két néven, nyomtatott egy néven, Tünde pedig terített egy néven. 2026 februárjától pedig már webportálunk is működött. Az is Ernő munkája volt.
De a Civil Kurázsi nem egyszerűen úgy született, hogy valaki leült a gép elé, és cikkeket kezdett írni. A mi szellemi műhelyünk sokkal hétköznapibb, emberibb és vidámabb módon működött.
Gabi hajnali kutyasétáltatásával kezdődött.
A Tettye erdei ösvényei remek terepet adtak az ötletek születéséhez. A kutya ment előre, Gabi gondolkodott, és közben lassan megszülettek a mondatok, történetek, témák, cikkcsírák. Ehhez nem kellett szerkesztőségi értekezlet. Elég volt az erdő, a reggeli csend, egy kutya, egy füzet és ceruza.
A legtöbb írásunk ötlete, alapja így született meg. Előbb fejben, aztán füzetben. Gabi leírta, amit fontosnak érzett, majd odaadta Ernőnek. Ernő pedig a délutáni kutyasétáltatáson már továbbgondolta, variálta, szerkesztette, ácsolta az anyagot. A nyers ötletből szerkezet lett, a szerkezetből mondat, a mondatból cikk.
Az esti közös sétákon aztán átbeszéltük az egészet. Vitatkoztunk, javítottunk, húztunk, toldottunk, és közben nagyokat nevettünk a saját közép-európai tragikomédiáinkon. A kutya nem kacagott soha. Ő fegyelmezetten képviselte a józan, civil kontrollt.
A készülő cikkeket Ernő először Gabival és Zolival beszélte meg, sokszor fel is olvasta nekik. Fontos volt, hogy az írás ne csak papíron működjön, hanem élő szóban is. Ha valami ott hamisan csengett, azt javítani kellett. Kritikus olvasóként Ilona és Tünde is közreműködött. Ők nem udvariasságból olvastak, hanem figyelmesen, jó érzékkel, sokszor nagyon pontos észrevételekkel.
Amikor a cikk végleges formát kapott, Ernő újságot szerkesztett belőle. A kész számot nyomtatás előtt még AI és humán lektor is átnézte. A humán lektor szerepét Zoli vállalta. A hibákat javítottuk, a lapot nyomtattuk, hajtogattuk, rendeztük.
A kész újságokat aztán fel kellett adni Tündének. Ő pedig vitte, terítette, továbbadta.
Így lett a Civil Kurázsi egyszerre szamizdat, családi-szellemi műhely, séta közben születő gondolkodás és közös civil vállalkozás. Nem volt mögötte apparátus, iroda, pártközpont vagy pénzes háttér. Volt helyette kutyaséta, füzet, nyomtató, beszélgetés, javítás, nevetés, munka és makacsság.
Vagyis pontosan az, amiből egy valódi civil kezdeményezés megszülethet.
Számvetés: lapok, cikkek, szövegek
És most nézzük a számokat.
2026. május 9-ig 18 szám jelent meg. A 18 számban összesen 24 cikket közöltünk. Ezek megírásában két külsős szerző is segített: Ilona és Gabi, 2-2 cikkel.
A 24 cikk között 3 egyfelvonásos tragikomédia és 1 monodráma is szerepelt. A cikkek mellett 12 szórólap is megjelent a NyomtassTeIs kiadványokba illesztve. Cikkeink megítélése az olvasóink dolga.
Végül a 3 egyfelvonásost egyetlen háromfelvonásos színdarabbá írtuk át. Itt olvashatod: Rendszerváltás a Bácskában. Létezik bunyevác nyelven is: Rendszerváltás u Bačkoj.
A megfogalmazott célt elértük, de nem állunk le
Most új, nagy munkába kezdtünk, és ennek egy-egy részlete már olvasható. Olyan képviselői teljesítménykövető rendszert építünk meg, amely alkalmas lehet a képviseleti demokrácia repedéseinek láthatóvá tételére — és talán részbeni betömésére is.
Az első nagy cél teljesült, de a civil munka nem ért véget. A hatalomváltás nem azonos a demokrácia helyreállításával. A hatalmat nemcsak leváltani kell tudni, hanem ellenőrizni is. Ezért a Civil Kurázsi nem zárójelet tesz a története végére, hanem új fejezetet nyit: a választói figyelem, a képviselői számonkérhetőség és a közpénzekkel való felelős gazdálkodás fejezetét.